Toportyanfereg hangja
Támogass te is! A szomszédos országokból átvándorolt aranysakál veszélyezteti Veszprém megye apróvad- és őzállományát — tájékoztatta a Veszprém Megyei Kormányhivatal.
A nádi farkasnak, toportyánnak, toportyánféregnek vagy csikasznak is nevezett aranysakál Sümeg térségében bukkant fel először, de az első példány pár hónap múltán eltűnt. A nádi farkas folyamatos jelenléte Tótvázsony környékén kezdődött től: akkor egy párt regisztráltak, majd rövidesen egy egész populáció alakult ki toportyanfereg hangja vette birtokba a környéket.
Hogy üvölt a fába szorult féreg?
A hazánkban korábban kipusztult, eltűnt ragadozó vad a dél-szláv háború hatására fokozatosan ismét megjelent az országban. Magyarországon az élőhelyi adottságok megfelelőek toportyanfereg hangja aranysakálnak, mivel tápláléka a fácán, fogoly, nyúl, rágcsálók, élőhelye a nádasok, a bokros, elhanyagolt, műveletlen mezőgazdasági területek, mint toportyanfereg hangja a felhagyott szőlők, legelők, szántók.
A nagyüzemi gazdálkodás megszűnésével az es éveket követően sok terület parlagon maradt, amik megfelelő élőhelyévé váltak a toportyánnak azért is, mert természetes ellensége nincsen, és a tapasztalatok szerint ahol az aranysakál megjelenikott a rókaállomány csökken.
Véleménye szerint a ragadozó faj veszélyezteti az apróvad- és őzállományt, elfogja a gidákat és a sutákat, mivel falkában való toportyanfereg hangja is folytat.
Az eddigi adatok alapján kimutatható károkat még nem okozott az aranysakál, de ha hasonló ütemben szaporodik, várhatóan toportyanfereg hangja belül érzékelhető lesz a károkozása. Az aranysakál toportyanfereg hangja egyéni vadászattal, vagy kotorékozással lehet védekezni.
